Kéne, mi? Mostanában se erőm, se energiám. Úrrá lett rajtam az emberundor. Hétfőn, a baleset után még órát látogatni is jöttek hozzám, és kiderült, hogy kozmikus "szerelmem" szintén balesetet szenvedett ugyanaznap, annyi különbséggel, hogy ő 120al száguldott, és totál széttört az autója. Milyen érdekes is ez...akarom mondani kozmikus... Ja, és igen, Dávid, valóban vidámpark a Pázmány parkolójában csúszkálni, ami üres, de nem vidámpark az úton...:( nekem nem volt az, de nem kell asszem magyarázni, érzékelted a lelkiállapotom a telefonban...Egyszóval olyan emberundorom volt, hogy kedden be sem mentem az egyetemre. A szerda, így kocsi nélkül egy merő rohanás volt, meg hegymászás Hűvösvölgy határában, de megúsztam. Úgyhogy huh. Semmi egyéb beszámolnivalóm nincs. Semmi nem történik. Ja de, hisz ma koriztunk Kokettával, és végre lejártuk a bérletet. Ilyen is ritkán adódik, well. Szóval élek ám, nem haltam meg, csak jelen pillanatban minden kilátástalan és rossz kedvem van. Blőőő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése