Durva hét

Ez egy durva hét volt. Még soha nem éreztem így magam. Nyilván, mert még soha nem államvizsgáztam. Szóval a hétfőt még napokig hevertem, de frankón, hisz az inszomniám nem akar múlni. Érdekes. Meddig tart még, amíg visszaállok? Evészavaraim kezdenek viszont rendbe jönni, már nincs permanens görcs a gyomromban, bár néha-néha még akad. Tök egészséges vagyok, nem? Kedves Dzsudi, pszichológus barátném, mit mondasz erre? :)
Kedden találkoztam Banyekkal, és ellátogattunk Kultiba Stereochrist koncra, mely, mondanom sem kell, jó volt. És Banyekkal is vagy 100 éve nem, és nagyon jó volt vele is dumálni. Aztán az este folyamán csatlakozott Kinga is, és összefutottunk Mártonnal is, és jól besöröztünk, és másnap reggel vidámat tanítottam. Ez egy olyan este volt, aminek nem nagyon kellett volna ilyen hamar véget érnie. Pláne, hogy Marci még házibulizni is akart volna. De hát ugye nem, mert az embernek vannak kötelességei... Mindenesetre igazán boldognak éreztem magam. Aztán tegnap meg Morr2ben voltunk, Ivett barátnőjével és annak belga, Armani modell pasijával. Hmmm. ... No comment asszem. Niki és Peti meg hamar lelépett, úgyhogy Ivettékkel maradtam, és Philippel, a modellfiúval karaokéztam mindenfélét. Csináltak rólunk képeket, majd rakok fel, ha megkapom valaha... Aztán 2 körül léptem le, reggel majdnem elaludtam, illetve csak egy kicsit, aztán ma meg salsa lesz, utána meg elmegyünk salsa buliba. És holnap is véresre kell innom magam, mert egyszerűen nem bírok itthon ülni. Egy salsás srác holnap is hívott salsa buliba, bár nemtom, mi lesz belőle.... majd ma este kiderül, mennyire ragaszkodik a programhoz.
Jahhhhaaaaj, szal ez. Más férfiakról nem óhajtok szólni. SENKIRŐL. Mert nem is érdemli(k) meg... Lehet, hogy előveszem pár évvel ezelőtti énem, és gátlástalanul fogok pasizni. Senki erkölcsi prédikációja nem érdekel...