Szentimentááál

Na, ezt is megértük. Tegnap aludtam itt utoljára Pozsonyban. És az a durva, hogy tök jó volt az este. Ahhoz képest, hogy tanultam egész nap, a zh-ra, meg fordítottam is, és síkidegen bementem órára, mégsem írtunk zéhát!!!! Aztán hazajöttünk, kaptunk Múmiától csokit karácsonyra, Mihaela akart neki puszit adni, erre aszongya, ő nem szokott senkinek puszit adni, hagyja őt békibe. Fura, weird girl! De aztán tök jókat dumáltunk hárman, én csináltam tovább a fordításom, tök sokat segített (mmint a Mummy), és tök jól haladtam vele. És lefekvéskor meg szentimentál érzések törtek elő belőlem, hisz belegondoltam, hogy azért egy icipicit hiányozni fogy Pozsony. Oké, hogy generálnye utáltam az egészet, ám mégis... És igazából a szobatársak miatt... Na mindegy. Félreértés ne essék, ÖRÜLÖK, HOGY VÉGE!!!!! Bár januárban még jönnöm kell vissza.

Kingával meg szkájpoltunk tegnap. Könnyesre röhögtem magam.... ezúton üzenem neki, hogy 'kézeddemegynyuszikkkaazerőbbeee'....

Na, megyek készülni.

És Luca nap van! Á, a Kosztiban Luca napi vásárok....