Negyvenes tónus

A negyvenes tónus a tónusskálán a serenity of being, azaz a lét öröme. Majdnem ilyenben voltam ma. Tegnap már nem írtam, mert hulla voltam, mikor hazaértem, épp hogy összedobtam az esszém. Olyan is lett. Az életben nem szerkesztettem hasonló mondatokat, mint tegnap este. Pontosítok: nem józanul. Watewa. Ma még az egyetemen is jó volt, bár elcsesztem az African-American poetry zh-mat, de ez most a legkevésbé sem érdekel. Tótán meg kedves d. lógott, úgyhogy Stil barátunkkal mulattam jókat, ámbátor az óra ma is meglehetősen, vagyis rendkívül UNALMAS volt. Na de ez van. És tanítottam ma, életemben először csoportot, cégnél, nyelvsuliban, és nagyon jó fejek voltak. Van egy Till Attila meg egy Molnár Ferenc is köztük. Lenyűgöző. Bámulatos. Káprázatos. Na emiatt voltam boldog. Illetve még mindig az vagyok...Mindazonáltal azt még megemlíteném, hogy természetesen az újpesti putri totál kellős közepére kell járnom egy labirintusszerű irodaházba, és a táblát nem lehetett rendesen letörölni, és nem volt rendesen a falra erősítve, úgyhogy jókat kopácsoltam. Na, ezt inkább nem ragzanám tovább:) Már előre várom, hogy megtanítsam nekik a 'make love' című frázist a 'make'-es szólistából! o.a.a. Ja, és elkértem magam ma a hospitálásról, úgyhogy kivételesen nem este 8ig vagyok, viszont végre meglátogatom Nagyikát. Ez. Meg lenézünk s.f.n.ba is ma este, hisz fel vagyok dobva!!!Ámbátor holnap délelőtt staff meeting van, meg aztán teachers' meeting meg képzés...!!!Jesszus!